Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


5. Fejezet - Egy Vasárnap

2013.09.24

 5. Fejezet

Csak egy vasárnap

 

Elkezdtem kinyitni a levelet, de aztán eszembe jutott, hogy emiatt meg is gondolnám magam. Talán olyat írt bele, amitől megint sokkos állapotba lennék. Összegyűrtem és kidobtam a kukába. Nem fogom elolvasni. Nem és nem! Leültem a feladatlap elé. Elkezdtem megírni. Nem tudom mennyi idő alatt, de sikerült megírnom. Kimentem a szobámból végig a folyosón le a lépcsőn. Amikor bementem a nappaliba a bátyám tévézgetett egyedül.

-      Mi helyzet húgi? – Felállt és kikapcsolta a Tv-t.

-      Azt hiszem, járok Gaarával… - gondolkoztam el a plafont nézve. Majd szép lassan a tekintetemet Deiére helyeztem, aki egy picit ledermedt. – Nyugi. Ő más, mint Hidan.

-      Ő… Oké. – mosolyodott el a bátyám. És egy tök vicces szituációba keveredtük Sasorival mind a két tesója egy Harunoval jár.

-      Holnap suli… - gondolkoztam. – Be vagy pakolva?

-      Mi minek? – kapta fel a fejét Dei. – Holnap nem lesz tanítás…

-      Istenkém, de attól függetlenül vihetnél magaddal egy ceruzát és mondjuk egy füzetet.

-      Mi? Dehogyis… Akkor strébernek tűnök.

-      Kösz… - mosolyogtam. – Amúgy hogy van ez az egész? Mit kell csinálni az Uniformmal?

-      Évnyitónál és ünnepekkor fel kell venni. Tanévközben szinte senki sem szokta felvenni. Mármint ezt mondta Sasori.

-      Jó, köszi. – mosolyogtam rá. – Amúgy Sasori már elment ugye?

-      Aham… Egy 10 perce.

-      Jó. Köszi. Kölcsön kérhetem az irat megsemmisítődet?

-      Minek az neked? – Vonta fel a szemét Dei.

-      Az összes rajzom, amit rajzoltam valaha meg akarom semmisíteni.  – a bátyus úgy nézett rám, mint ha szellemet látott volna.

-      Ezt ugye nem mondod komolyan? De hát azok gyönyörűek.

-      Idén lesznek majd szebbek. – mosolyogtam. -  Akkor megengeded?

-      Nem! – mondta komolyan. – Azokat a rajzokat nem engedem, hogy megsemmisítsd.

-      Hát jó… - Megcsörrent a telefonom. – Bocsi. – Érdekes módon egy ismeretlen számot írt ki… Próba szerencse.

-      Haló. – szóltam bele elég bátortalanul.

-      Szia Sakura. – Hallottam egy számomra édes hangot.

-      Szia Gaara. – nevettem el magam. – Megijesztettél. Temaritól tudod a számom?

-      Igen ki mástól? – nevetett. – Kész vagy a tesztel?

-      Igen. – mosolyogtam. – Végre…

-      Jó… Minden rendbe?

-      Igen – igen csak éppen a bátyámmal veszekedtem arról, hogy igenis legalább egy tollat tegyen be…

-      Azt hittem, hogy megint összevesztetek.

-      Nem még nem. – nevettem.

-      De majd szólok, ha segítség kell.

-      Akkor jó. Na, mennem kell, mert Temari ordibál, hogy segítsek neki.

-      Ja aha. – nevettem bele a telefonba.

-      De nem a bátyámtól kérne segítséget. Na, szia.

-      Szia, holnap találkozunk. – És kinyomtam a telefont. Körbe néztem nem láttam a bátyámat. Biztos a szobájában van.

Elindultam be a konyhába nem mondom jó sok mosatlan volt. Vagy 5 percig szemeztem a mosogatnivalóval, hogy biztos- e, hogy képes vagyok elmosogatni mindet. Aztán neki álltam. 20 perc alatt elmosogattam. A kötésem csupa víz. Elindultam fel a bátyám szobájába. Mikor felértem bekopogtam a szobája ajtaján. Kinyitotta.

-      Na, mi van? –kérdezte kedvesen. Felemeltem a kezem.

-      A kötés. Nálad vannak a ködszerek.

-      Ja, gyere be. – Tessékelt be a szobájába, amibe még. Ismétlem még rend volt. Leültem az ágyába, elő vette a ködszereket és leszedte a régit. Ami a ragtapasz miatt nekem egy kicsit fájt… De túléltem. Megnéztem a vágásokat. Hát nem valami elragadtatóak. A tenyerem közepén volt egy hatalmas és mély vágás mellette egy kicsi és a mutatóujjamon pedig egy kicsi, de mély vágás volt. A vágásokat lekezelte és utána mindegyik kapott egy- egy ragtapaszt.

-      Köszi. – csodáltam meg azt, ahogy a bátyám ilyen szépen lekezelte a vágásaim.

-      Szivi.

-      Na, megyek is. Mert még bepakolok. Amúgy meg a diákodat meg a papírjaidat és a bizonyítványt rakd be valami táskába és idd el, mert kelleni fog. – mondtam neki. Erre ő bólintott

-      Nyugi elrakom. Am… Kérhetek valamit?

-      Attól függ mit. – válaszoltam a bátyámnak, mert nem tudtam, hogy milyen szívességet akar tőlem kérni.

-      Figyelnél Temarira hogy senki se másszon rá? – elnevettem magam a bátyám pedig elpirult. De aranyos!

-      Persze! – mondtam és kimentem a szobájából. Bementem a szobámba és elkezdtem olvasni.

Egészen estig olvastam. Szeretek olvasni jó történeteket. Ez egy kis lányról szólt, aki elvesztette a szüleit Franciaországban. Most tartok a 110. oldalon. Bekapcsoltam a telefonom és Viberen ráírtam Inora egy ingyenes üzenetet:

„Hali! Rég hallottam felőled. Mikorra jössz holnap?”

Drága barátnőm felhívott. Fel is vettem.

-      Szia! Megkaptam az üzenetet!

-      Valahogy sejtettem.

-      Nem tudom mikor… Akkorra amikorra menni kell.

-      Ja, oké… én előbb megyek a bátyám miatt.

-      Mi? Mi van a bátyáddal? Miért kell előbb menni. – tette fel egymás után a kérdéseket.

-      Azért mert van egy barátnője. Aki mellesleg az osztálytársunk lesz. Így neki egy fél órával előbb kell bemennie. És mivel a bátyám el akarja kísérni, ezért nekem is előbb kell mennem. Meg az én barátomnak is előbb kell mennie. – mondtam tök természetesen megfeledkezve arról, hogy Inónak nem mondtam még, hogy Gaarával járok…

-      MI?????????? Van pasid? – sikított bele a telefonba.

-      Igen. A Bátyám barátnőjének az öccse.

-      Juj!!! Van pasid. – Tök vidám lett. Ennek örülök, mert én is kicsattantam a boldogságtól.

-      Tudom. – mondtam nevetve.

-      Na, nekem mennem kell megírni a felmérőt vagy mit…

-      Jó, szia. Holnap találkozunk.

-      Oki! Szia. – És lette.

Mind ezek után lebotorkáltam a konyhába és rápillantottam a falon lévő órára, ami pontosan 9 órát mutatott, azaz Anyu mindjárt haza jön. Felszaladtam a mosógéphez és megnéztem a szárítón lévő Uniformomat hogy megszáradt – e már. Balszerencsémre még nem. Bementem a szobámba és elkezdtem rajzolni… Eszembe jutott Dei és Temari és gondoltam kicsit kifigurázva lerajzolom őket. Már majd nem sikerült befejeznem, amikor Anyu haza jött. Dei és én villámgyorsan lerohantunk az emeletről. Anyu meglátott minket és mind a ketten egy kiadós ölelést kaptunk.

-      Milyen híreitek van számomra? – kérdezte Anyu én személy szerint jobbnak láttam, ha nem mondom el a borotva és a kezem közt táplált érzéseket.

-      Van barátom… - mondtam kicsit szégyenlősen.

-      Tényleg? És hogy hívják? Hány éves? Honnan ismerted meg? Jó képű? Ugye nem drogozik? Melyik iskolába jár? – Anyu nagyon szeretlek… Persze Deinek sose ad egy rakatnyi kérdést. Dei kijelenti, hogy barátnője van, akkor Anyu csak annyit mond rá, hogy: Szerencsés lány.

-      Szóval… - gondoltam végig minden kérdésre a választ. – Sabaku no Gaarának hívják. Nem tudom pontosan hány éves kb. annyi idős, mint én. Dei barátnőjének az öccse. Igen nagyon jó képű. – Itt Dei arckifejezése kicsit megváltozott. – Nem Anyu nem drogozik. És a Konoha High – ba jár. Velem egy osztályba. – Anyu sóhajtott egyet.

-      De jó hogy nem valami 24 éves drogos fogtál ki.

-      Anyu szerinted Dei engedné??? – tettem fel egy olyan kérdést, amire mindenesetben nem a válasz.

-      Igazad van… - Dei elmosolyodott a nagy felelősség tudattól. Csak nehogy a fejébe szálljon.

-      Na és neked Dei? – fordult Anyu Deihez.

-      Nekem nincs új hírem. Csak annyi hogy holnap egy fél órával előbb fogunk indulni, mert Temarinak, Gaarának és Sasorinak. – Az utolsó név hallatán végig futott a hátamon a hideg. – Előbb kell beérnie. Én és Saku el szeretnénk kísérni őket.

-      Oké. De aztán reggel keljetek fel.

-      Jó. – mondtuk vidáman és egyszerre Deivel.

-      Na, én megyek fürödni és aludni. – mondtam Anyunak.

-      Oké szívem. Puszi. – Elindultam fel. Még hallottam, hogy Anyu azt kérdezi Deitől, hogy tényleg nem drogozik –e a barátom. Mosolyogva felrohantam a szobámba és elmentem zuhanyozni. Jót tett a víz. Kellemesen felfrissített. Egy 20 perces zuhanyzás után kikászálódtam a fürdőből és belebújtam a pizsimbe. Gyorsan még befejeztem a rajzom, ami nagyon vicces lett. És bele dőltem az ágyamba. Nem tudom hány perc alatt, de sikerült az álmok világába kerülnöm.

 

deitema.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Következő rész: 2 komment után ;)

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

^^

(cAitShelTer, 2013.10.26 19:11)

Nagyon nagyon nagyon jóók a történetek (fairy tail-es is) imádom*---*!!!! <333

Re: ^^

(Szerkesztő.... :), 2013.10.27 21:23)

Köszönöm szépen mindkettőtöknek... Nincs mit tennem fel rakom a kövit... :)
cAitShelTer örülök hog ytetszik a Fairy Tail-os is :)

Fantasztikusan írsz!!!

(Nikiii333, 2013.10.12 16:51)

Nagyon nagyon tetszik! Annyira aranyos Saku! Bár nekem egy kicsit Sasori jobban tetszik. Bár Gaara is nagyon aranyos. :)) <3
Csak így tovább!!!!!!!!!